Nem könnyű egy olyan albumról recenziót írni, melynek tizenkét új dalából már a fele a megjelenés előtt tartós slágerré vált. Ha ehhez hozzávesszük még a tartalmas bónusz blokkot, ahol a feldolgozások, illetve a korábbi P. Mobil felállások szerzeményei kaptak helyet, akkor pedig az új CD anyagának már majdnem kétharmada közismert, illetve közös népdalkincsünk részét képezi. 

Ehhez képest annyi marhaságot hordtak már össze az új album anyagáról, hogy ha időközben nem jelent volna meg az új Pink Floyd, akkor a Farkasok völgye bátran pályázhatna az év legjobban félreismert, félreértett nagylemeze címkére is. Jól jellemzi, hogy mennyire nincsenek képben a hivatásos ítészek és a digitális mocsár önjelölt megmondói, hogy sokan csak most csodálkoztak rá a Nyomjad, Papa! című P. Mobil opusra. Melyet évek óta, szinte minden bulin játszik a banda, mely már az ingyen letölthető 2012-es Kunszentmárton dupla DVD-n is közkincsé tétetett…

I. Hangerőmű

A hülyeségek egy részével nem érdemes foglalkozni. Akinek nincs füle, annak felesleges magyarázni, hogy milyen kiemelkedően jól szól az anyag. Sárvári Vili és Szabó Peti megbízhatóan hozzák az old school hard rock világot, mind játékban, mind hangzásban, mind felfogásban. Erre épül, ehhez idomul az ifjak profizmussal előadott, élményszerű, virtuóz játéka. Illetve Baranyi Lacika bivalyszerű éneke, mely Losótól Rudánig minden elődjével felveszi a versenyt, de olyan erős önálló karakterrel, mely végérvényesen lezárhatja a Póka-korszak nosztalgiázás iránti igényét. A P. Mobil végleg túllép önmaga árnyékán, nem marad önmaga emlékzenekara. Az Örökmozgó teljes legénységéről bátran kijelenthető, hogy minden poszton legalább annyira helyt állnak, mint elődeik.

Baranyi Lászlót, mint hangmérnököt dicséri a szép, kerek hangkép, melyben minden és mindenki jól hallható. Az egész, mint hard rock erőmű, pedig szépen megdörren. Egy jobb világban Lacika multimilliomossá kereshetné magát tehetségével, mert ritka jó füle és arányérzéke van, továbbá segítség nélkül megáll a lábán az ízlése is. Persze mindez utópia, hiszen egy tökéletes világban nem lenne szükség rock ’n roll láz-adókra, vagyis káros folyamatok tüneteinek kulturális jelzésére. Így marad a torrent-kommunizmus, illetve ezzel egyidejűleg a lemezpiac lassú összeomlása, ami egyet jelent azzal, hogy nem sok profi hangmérnökből lesz méltóságos úr.

A 2013-as Farkasok völgye hangminőségében és hangszerelésében egyaránt felülmúlja elődjét, az amúgy igen jól sikerült 2009-es Mobileum CD-t. Egyfajta Mobil reneszánsznak lehetünk tanúi, amikor is sikerült újra felvenni a Babolcsai néni illetve a Rest of P. Mobil környékén elvesztett fonalat. Az összkép és a stílus egyaránt visszarendeződött a Grand Funk Railroad, a Quatermass, a Deep Purple és a Uriah Heep hőskorszakbeli albumainak mintájára.

A Szabó Peti által megszólaltatott Hammond orgona és egyéb billentyűs hangszerek szépen aládolgoznak a kétgitáros dörgedelemnek. A Szebelédi Zsolt dobos és Tarnai Dani basszusgitáros alkotta ritmusszekció mára vitán felül felnőtt mesterei szintjére. Okos, bátor, magabiztos, élettel teli komoly alapot alkotnak együtt, amire élmény szólamokat tenni vagy énekelni. Lacika hangja pedig nemcsak hogy beérett, hanem ezúttal a felvétel sem lett elkapkodva: így sokkal jobban érvényesül, mint a Mobileumon. A 2014-ben újra felvett Gyöngyök és disznók olyan hatalmas különbséget mutat 2009-es eredetijéhez képest, hogy a Mobileum (és egy egész Póka-Rudán korszak) felvételei ordítva könyörögnek az újrajátszásért.

Konkrétan olyan jó lett a Farkasok völgye, mint hanganyag, hogy bátran odatehető a 2014-es év legjobb hazai hanghordozói mellé, mint például a Djabe – Forward, a Moby Dick – Földi pokol, a Nomad – Hotel Polimer, az Omega Oratórium – Adventi koncertek, a Solaris – Marsbéli krónikák II., és így tovább.

E tény azt is magában hordozza, hogy az új P. Mobil albumot 180 vagy 200 grammos LP-n, illetve valamilyen audiofil optikai lemezen (SACD, DVD-A, BD-A) is érdemes volna megjelentetni. Mert persze nyilvánvalóan létezik egy botfülű, és/vagy igénytelen réteg, akiknek még az "okosban" beszerzett agyontömörített mp3 is túl jó; viszont ezek mellett van elég olyan vájtfülű, igényes rajongó is a mobilosok népes táborában, akik megfelelő vásárlókedvvel és vásárlóerővel rendelkeznek az ilyen, magas minőségű kiadványokhoz is.

II. Markáns mondanivaló: magyarokról magyaroknak

Miután a dalok születése alatt végig tűzközelben voltam, teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a Farkasok völgye nem konceptalbumnak készült. Az, hogy mégis az lett belőle, elsősorban annak köszönhető, hogy a jelenlegi P. Mobil tagság sokkal jobban együtt van, sokkal egységesebb agyban, értékrendben, világnézetben, eszmeileg és gondolatilag, mint bármelyik korábbi felállás.

Másodsorban pedig attól is adta magát a végleges dalsorrend, és az abból fakadó szinoptikus albumértelmezés, hogy a velejéig romlott világ, a pusztulásba rohanó nyugati életmód, mint mindannyiunkat fenyegető halálos kór - pontosan olyan eltökélt küzdelemre buzdítja az egészséges életösztönnel még rendelkező rabszolgajelölteket, mint a Főnököt a kemény betegség, vagy elődeinket a hazát fenyegető veszélyek sokasága.

A Farkasok völgye Kárpát-medence album mondanivalója legegyszerűbben úgy foglalható össze, hogy: harc az életben maradásért. Erre természetesen rányomta a bélyegét Lóránt betegsége, de jó tudni, hogy a dalok egy része még a diagnózis előtt készült. Nagyjából egy harmaduk pedig még a 2013-as év folyamán rögzítésre került. Továbbá bizonyos tételeket már az előző turnékon is rendszeresen műsoron tartott a banda. Tudniillik a elmúlás témakörét sosem önmagában és öncélúan jelentette meg a P. Mobil, hanem mindig egy közösség / közönség (család, rokonság, nemzet, zenekar) relációjában.

Az albumot nyitó címadó szerzemény nem véletlenül sorolja fel az elődeinket fenyegető veszélyek, rendszerint idegen elnyomók és az őket kiszolgáló kollaboránsok népes hadának egy részét, jellemző képviselőit. Mert sajnos van abban folytonosság, hogy kik azok, akik módszeresen tönkretették ezt a gyönyörű és termőképes országot. Van annak előzménye és előképe, hogy miért kényszerülünk napjainkban mindennapos harcra, hétköznapi harcocskáinkra. A helyett, hogy élveznénk e föld istenadta áldásait, a helyett, hogy mások gyarapodnának kezeink munkájának gyümölcséből.

Itt azonnal meg is kell állni, mert sokan nem értik, illetve nem akarják érteni, hogy mikre-kikre utal az elmúlt évszázadokat, évezredeket átfogó szöveg. Mert Schuster Lóránthoz értelmezőszótár kell. Bár a rendkívül olvasott és széles műveltséggel rendelkező szövegíró-ideológus gyakran ki szokott fakadni, hogy hiába éneklik évek-évtizedek óta a P. Mobil slágereket az emberek, jó részüknek fogalma sincs róla, miről van szó..., szerintem mélyen legbelül azért élvezi is a helyzetet. Talányos utalásai egyfajta szűrőként funkcionálnak.

Egyből az elején sok félreértésre adott okot (élőben 2012 óta van műsoron) a „Jézus kutyái” megfogalmazás, mely a latin „dominicani” – „domini canes”, vagyis a „domonkosrendiek” – „az Úr kutyái” szójáték alapján került a műbe.

Ezt, a domonkosrendiek egykori tevékenységének erős kritikáját persze csak úgy lehet a helyén kezelni, ha mellé rakjuk a „Lenin kápolnái” sort is (a vörös diktatúra alatt hívta így a népnyelv a házasságkötő termeket), mely már a kommunista vallásüldözésről emlékezik meg, amikor is a szocialista kábulatban romboló Állambácsi „vadul küzdött az egyházi esküvők ellen”.

Természetesen nem lehet és nem is szükséges minden egyes megélhetési felháborodót és firkászt (mert újságírónak azért mégsem aposztrofálhatunk ilyen alakokat) egyesével felvilágosítani, hogy mit jelentenek a Farkasok völgye dal és album egyes kitételei. Különösen annak tapasztalatában volna értelmetlen belekezdeni, hogy aki ennyi idős korára nem szokott rá az olvasásra és az önálló gondolatok megfogalmazására, az valószínűleg már nem is fog.

Ha ilyen mélységben lenne kielemezve a korong, akkor ahhoz könyvnyi terjedelem szükségeltetne. Kérdés: volna-e értelme? Aki nem akarja látni, hogy mi folyik körülötte, akinek megfelel, hogy évről-évre szűkítik a mozgásterét, aki megvehető harminc ezüstért, aki bármilyen zászló alatt boldognak hazudja önmagát, aki szereti a Nagy Testvért, azon vajon segítene-e egy vaskos lábjegyzettel ellátott irodalmi olvasónapló?

A felszisszenés természetes következmény, ha valaki tyúkszemeken tapos. Lóránt munkásságának megosztó, gondolatébresztő, feszültségkeltő, vitaindító, vitageneráló hatása van. Szükséges is, hogy a Farkasok völgyére adott reakció a szokottnál hevesebb legyen, mert szövegei ezzel a céllal íródtak.

Az anyag a -szintén vaskos kritikákat kiváltó- Nyomjad papa! című szerzeménnyel folytatódik, mely koncerteken, fesztiválokon, ünnepi rendezvényeken már rég slágerré vált.

(A Nyomjad papát 2011 óta tartja a zenekar műsoron. Többek között publikálásra került az ingyen terjesztett kunszentmártoni dupla DVD-n is. Zenei újságíró, megbízható szakértő az olyan, aki évek óta nem volt P. Mobil koncerten, aki nem keres rá a youtube-on rendszeresen közzétett koncertrészletekre, aki nem ismeri -mert még ingyen sem hajlandó letölteni- az együttes kiadványait, aki csak 2014 őszén csodálkozik rá egy többéves slágerre?)

A (szándékosan?) félreértett „sperma-induló” eszmei mondanivalója roppant egyszerű: "Teli kell szülni a Kárpát-medencét magyar gyerekekkel", akkor van esélyünk tartósan megmaradni az őseink vérehullatása által megtartott hazában. Még konkrétabban: a szexnek, a nemi életnek, a házaséletnek nem csak az örömszerző funkciója fontos, hanem az élet továbbörökítése is. Még karcosabban: a liberális öncélúságnál fontosabb a közösség érdeke; az élvhajhászatnál magasztosabb az élet szentsége.

A dalszöveg magja a "talán mi is leszünk emberek" kitétel. Vagyis valódi, megtermékenyítő, célját betöltő együttlétről van szó. Ez nem egy száj, vagy "fakanál" (írd: fuck anal).

A Szexrabszolga szintén nem csak a szexről szól. Sőt. Étkezős metaforájában az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozza, szemben a veszett világrend által ránk nehezített, az élet minden területére egyre inkább rátelepedő, egyre erőszakosabb ízlésdiktatúrával.

A P. Mobilra persze mindig jellemző volt az ilyen dupla fenekű, "mandineres" megfogalmazás. Mely a felszín alatt, végső soron mégis a normalitásról, a keresztyén - konzervatív értékrend megjelenítéséről szól. Az aktuális devianciák ellenében.

Asszonyt akartak már annak idején, az első nagylemezen is. Nem szajhát, szeretőt vagy barátnőt. Az antiklerikális kommunista önkény idején Istenről és az Ő Teremtésművéről énekeltek, az Oh yeah sajátos, fonák módján. Ráadásul mindezt olyan szellemesen, hogy a mű és ezzel az üzenet átcsúszott a cenzúrán.

A 2010 óta sikerre játszott Nagyon fáj az első azon szerzemények sorában, melyek a harc mellett az elmúlásról elmélkednek. Azonban itt nemcsak a fájdalomról van szó, hanem sokkal inkább a folytonosságról. Arról, hogy atyáinktól örököltük ezt a földet, ezt az életmódot, ezt az erkölcsöt ezt az életszemléletet. Így az idegen elnyomók elleni küzdelemben az ő emléküket, értékeiket: az örökségünket is védelmezzük, ahogy utódainkban, az ő küzdelmeikben mi is továbbélünk majd.

Az egész albumnak összességében erős őszi hangulata van, de kiemelten fontos észrevenni, hogy mindezt a tavasz ígéretével párosítva jeleníti meg a P. Mobil társulata.

A Kárpát-haza harcos örökösei, különböző nemzedékei között a „nyomjad papa”, vagyis az örökölt vér, az összegyűjtött tapasztalati bölcsesség, az együvé tartozás tudása adja meg a folytonosságot, a szilárd erkölcsi alapot. A nemzet, haza, család, szerelem, zenekar közösségek különböző aspektusait, az élet minden területén megtapasztalható túlélésért folytatott napi harcainkat festi még le, fogalmazza meg talányosan a Nem akartam megszületni, az Élve vagy Halva és a Te és Én is. Mindegyikük közös élménye a napi gondok felett felmerülő önzés kontra közösségi felelősség dilemmája.

Az ördög tudja – Börtönbolygó – Vírus leszek – Ne játszd újra, Sam! blokk (végén a mindezekre reflektáló Te és Én + Szexrabszolga párossal) kilép az általánosságokból, elszakad a múlttól és napjainkról nyújt reális helyzetértékelést.

Az ördög tudja az album egyik kulcsszerzeménye, mert ha teológiailag ugyan pontatlanul is, de maga mobilos módján felfedi a fátylat a világban uralkodó gonosz szellemiségről. A valódi döntések mögött álló szürke (és fekete) eminenciások, a titkos társaságokon keresztül behálózott prominens vezetők, az aranyásó szakkörök, a mindent összekuszáló kamarillapolitika: tehát a fizikai, materiális szinten értelmetlennek tűnő rendelkezések a Sátán vezetése alatt álló istentelen világrendben nyernek értelmet, állnak össze egy nagy képpé.

Ezen bálványkép, térkép alapján már jobban érthető, hogy miként válik a Föld börtönbolygóvá. Az, hogy miért vadulnak meg az emberek, miért zárkózunk egymás elöl. Az, hogy a hatalmi piramis csúcsán terpeszkedők milyen gonosz céllal követik és mentik el minden mozgásunkat, kommunikációnkat, ismeretségi körünket, anyagi helyzetünket, hitünket, véleményünket, származásunkat, ízlésünket és mindezekből következő vásárlási szokásainkat. Azt, hogy miért nyel el mindenkit a digitális mocsár; hogyan válunk önmagunk börtönőreivé és besúgóivá. Azt, hogy a média által hipnotizált tömeg miért is adja ki magát és adatait önként és dalolva (némi ingyenpornó, ingyenzene, ingyenmozi, stb. fejében) az önző nemzetközi (nemzetek feletti?) multicégeknek .

(Kicsit továbbgondolva: ennek a torrent-kommunizmusnak, ennek az illegál-letöltögetősdinek van egy olyan veszélyes következménye is, hogy hosszú távon megfosztja a függetlenségre törekvő művészeket az alkotás, tehát a létezés lehetőségétől. Ugyanis, ha egy rendszerkritikus produkciót nem tart el a közönsége, akkor a művészek vagy leteszik a lantot, vagy mehetnek a káros világrend valamelyik részéhez támogatásért kuncsorogni. Üdvözöl a szép új világ, vigyorog az 1984-es év. Több agymosó, több agymosott...)

A Vírus leszek egy tipikus Mobil pamflet, mely úgy mutatja be jelképesen a harc jövőjét, (melyet a leendő „felkelők” vívnak majd a kialakulófélben lévő gonosz „Galaktikus Birodalom” és leendő „császára” ellen), hogy közben Lóránt fügét mutat a vírusokkal riogatóknak, illetve a gyanús oltásokat erőltetőknek is.

A Ne játszd újra, Sam! elvileg nem igényelne kommentárt, de gyengébbek kedvvért érdemes leszögezni, hogy Uncle Sam (és nem Uncle Owen) nótájáról van szó. Sokan unják már. És napról-napra egyre kevesebben akarnak „úgy táncolni, ahogyan ő fütyül”.

(Ha mégis szükséges a dalhoz magyarázat, akkor kiindulásként az "utolsó ember" és "Isten halála" kifejezések értelmezését és összefüggését Friedrich Nietzsche írásaiban érdemes keresni...)

Az utolsó, összegző új tétel direktebb formában került megfogalmazásra. Nem véletlen, hogy a Tudom, hogy ki vagyok már az első internetes publikálást követő héten robbanásszerű hatást ért el. Napok alatt vált himnusszá. Az elmúlt évtizedek alatt kisemmizett, lehúzott, lenézett kisemberek himnuszává. Lóránt az ő érzéseiket, az ő gondolataikat szedte rímbe, az ő nyelvükön.

Miután az album minden dala összefügg, egy zsinórra fűződött föl, érdemes a lemezt többször egymás után, figyelmesen, egyben végighallgatni. Érdemes mindazoknak a kifejezéseknek, fordulatoknak is utánakeresni, utánaolvasni melyek a hallgatás közben szöget ütöttek a fejbe. Nem véletlen, hogy a zsúfolt teltházas lemezbemutatón minden új dalt eljátszott a zenekar, ráadásul lemezsorrendben, tételesen felkonferálva.

III. Extra vagy mégsem?

Az új P. Mobil CD elvileg 12+5 tracket tartalmaz, melyből az első tucat az új felállás friss szerzeményei, a maradék pedig a feldolgozások és a korábbi felállások slágerei. Azonban a Gyöngyök és disznók új változata valamint A csitári hegyek alatt zeneileg-szövegileg annyira egyben van a törzsanyaggal, hogy az a gyakorlatban mégsem ér véget a tizenkettedik tétellel, hanem utána is folytatódik. Folytatódik a konceptalbum.

A 14+3 ezért már közelebb jár a valósághoz, de az is csak úgy, hogy ha a függelékként a korongra került első, utolsó és legismertebb Bencsik-szerzeményt amolyan "mellékelt ábrának" fogjuk fel. Vagyis, hogy hogyan tapossa el a véres valóságban a történelem vihara, -a kívülállók által gerjesztett vihar,- a kárpát-medencei tehetséget. Hogy, hogyan tesznek tönkre középszerű nímandok, elvtelen ügyeskedők és buta csinovnyikok egy karriert, egy életművet, egy életet…

A tragikus szerkesztés a tiszta időrend lett volna: ahol a legelső és a legismertebb után a legutolsó következik. Azonban Lóránt a legismertebbet hagyta a végére: a Kétforintos dal jelenlegi, a koncerteken őrült sikerrel futó akusztikus változatát. Ezzel az üzenet teljesen körbeért, mert a Kíntornás története ugyanerről szól. (Amit ugyanúgy nem értenek, illetve ugyanúgy nem akarják megérteni...) Mert a P. Mobil nem adja fel. Új tagokkal, új dalokkal, új hangszereléssel: de mindenből felállnak és mennek tovább.

IV. Tartalomhoz a forma

Az új P. Mobil CD októberi, kartontokos első kiadása egy 84 oldalas színes magazin mellékleteként látott napvilágot. A rendkívül gyorsan elfogyott első háromezer példányt így a jelenlegi tagokkal, tehát a Farkasok völgye alkotóival készült mélyinterjúk teszik teljessé.

A decemberben megjelenő keménytokos második kiadás pedig a teljes szövegkönyvet is magában foglaló 24 oldalas booklettel kerül majd a Rock Diszkont és a jobb lemezboltok polcaira. Ha ilyen ütemben fogy a CD, a Farkasok völgye még a tél folyamán elérheti a platina vagy a többszörös platina példányszámot.

A dilettáns kritikusok, az ellenséges propaganda, illetve az agyonhallgatás ellenére a lábával és vékonyka pénztárcájával szavaz a nép. Saját magára. 

Farkasok völgye: Kárpát-medence.

Mindeközben előkészületben a Mobileum 40+4 óriáskoncert, az Égi Zenekar fesztivál, a Cserháti 60 emlékkoncert felvételeinek kiadása többféle hanghordozón; a Kaposmérő, a Miskolc, a dupla Élve vagy Halva és a bővített Fekete Bárányok DVD-k; a Színe-java 2 – Java, a Múlt idő 1985-2003, és a Legrosszabb koncert bővített CD kiadása; a Kaptafa, a Móóóóbil, az Örökmozgó lettem II., és a Kutyából szalonna könyvek.

Megyünk tovább!

Jozé / Ellensúly 2014

P. Mobil - Farkasok völgye Kárpát-medence CD (Grund / Trimedio)

Schuster Lóránt - vokál, szöveg, producer
Sárvári Vilmos - gitár, vokál
Baranyi László - ének, gitár, vokál, hangmérnök, zenei rendező
Szebelédi Zsolt - dob, gitár, ének, vokál
Tarnai Dániel - basszusgitár, vokál
Szabó Péter - orgona, zongora, szintetizátor, vokál

1. Farkasok völgye Kárpát-medence
2. Nyomjad papa!
3. Nagyon fáj
4. Nem akartam megszületni
5. Élve vagy halva
6. Az ördög tudja
7. Börtönbolygó
8. Vírus leszek
9. Ne játszd újra, Sam!
10. Te és én
11. Szexrabszolga
12. Tudom, hogy ki vagyok

bónusz:

13. Gyöngyök és disznók - 2014-es változat
14. A csitári hegyek alatt
Samu első szerzeménye:
15. Nem érzek semmit
Samu utolsó szerzeménye:
16. Ha megszólalnál
Samu legismertebb szerzeménye:
17. Kétforintos dal - akusztikus változat