...a rendszerváltoztatás hajnalán, közelebbről 1991. november 2-án reggel, akkori egyik legjobb barátommal elindultunk a fővárosba, ahol egy hatalmas underground fesztivál volt kilátásban...

Ahogy ez utóbb be is igazolódott...

Szinte mindenkit ismertünk már a fellépő bandák közül, talán a Paranoid lógott ki a sorból (nagyon jók voltak!). Persze reggel indultunk, a koncert meg este 6-ra hirdettetett, így beugrottunk az Állatkertbe, s megtekintettük kedvenc állatainkat, meg elszívtunk egy doboz cigit...

A zuglói Angol utcában már a kezdés előtt órákkal toporogtunk, de amikor végre beengedtettünk, megcsapott minket a már jól ismert hangulat. Fergeteges buli volt, a sorrend már teljesen mindegy; a "nagyok" közül a Barbed Wire zárt, az Exitre már senki sem volt kíváncsi, bár ez nem is csoda. Akkoriban a Barbed Wire után játszani kész öngyilkosság volt (a The Bedlamről és a Sloganről már nem is beszélve), de amit akkor és ott műveltek a színpadon, az visszaadhatatlan: kivételes muzsika a ’91-es demó anyagával megspékelve egy kis Inner Self-fel..., hangzás, koreográfia és látványelemek.

Bennem az maradt meg leginkább, hogy az igazán húzós riffeknél a stroboszkóp villanófényei egyszerűen extázisba kergették a közönséget. Ez egyébként meglehetősen lényeges momentum, mármint hogy közönséget, s nem részeg csürhét írtam, de ez utóbbi talán nem is volt jellemző a fentihez hasonló bulik atmoszférájára. Megjelenésükkel talán olybá tűnhetett, hogy Sepulturás benyomást keltettek, ugyanakkor a rájuk oly annyira jellemző sajátságok teljesen egyedivé tették munkájukat.

(Az Akela szerencsére nem jelent meg...)

Hazaindultunkkor még lelejmolt egy 20 fős szkinhed-csürhe (ezt még megúsztuk), majd miután lekéstük ugye az utolsó vonatot is (mi ott maradtunk az Exiten), a Déliben töltöttük az éjszaka hátralévő részét. Akkoriban még nyitva állt éjszaka is. Elalvás előtti utolsó élményünk: "...hol van a lány?" - ismételgette folyton egy félrészeg hajléktalan mellettünk...

Vitek / Ummagumma 2005