Minőségi Rock

Ellensúly Rockmagazin

Art Of Ego 20

Slogan - Art Of Ego (szerzői kiadás 1992)

2014. november 02. - Harman

Több klasszikus albumunk van, mint hinnénk! Csakhogy magyar együttesek esetében már egyre mélyebbre kell ásni. Hiába van világháló, néha mélyfúrást kell végezni egy-egy gyöngyszemért. Sőt, ha az adott anyag szerencsés volt és nem demóként, hanem albumként is jelent meg, nehéz jó minőségű 20-25 éves kazettát találni. Szerencsére azért akad pár CD újrakiadás is mostanában a keményebb stílusban is (pl. Exit, Unfit Ass, Extreme Deformity), de ezek kivétel számba mennek.

slogan_art_of_ego.jpg

A thrash metalnak volt egy rövid fénykora az undergroundban – én ezt fiatal fejjel csak elbeszélésekből tudhatom – de hozzánk később ért ide, ugyanakkor a 90-es évek elején már itt is leáldozóban volt a csillaga, így nem sok idő jutott neki. Akkor állítólag népszerű volt, most mégis úgy látom, hogy alig van, aki fel tudna pár magyar bandát sorolni. Ha valaki egy cikkben magyar thrash metalt említ, Moby Dick a kezdet természetesen, de itt már meg is torpant és nem tudja folytatni. Voltak együttesek a hagyományosabb thrash vonalról, mint például: Beyond, Remorse, Almighty, Atomic, Undertaking stb. és olyan csapatok is, akik a műfaj határait tágabban értelmezték, illetve idővel módosult a stílusuk: Bedlam, Barbed Wire, Slogan.

Gyakran előfordul, hogy egyes bandák a gyors reszelésből kiindulva pár albummal később valami teljesen egyedit alkotnak, lásd Believer. A Sloganre ez sem illik igazán, hiszen ők már a kezdetektől fékezhetetlenek voltak. Igaz, még nem publikált próbatermi anyag volt 1988-ban a Green Air demójuk, de már itt is kipróbáltak minden stílust a countrytól kezdve a grindcore-ig. Később az 1994-es vászontekercsekre innen került fel a Sátán nevében és a zongorás Heart Break Hotel is. Ilyen nyitottsággal nem lehetett könnyű közönséget találni és akkor a poén számokat még meg sem említettük.

1989-ben indultak a Message from/for the human beings demóval, majd következő évben jött a Forgotten Moods. Már itt is a progresszív megközelítés volt rájuk jellemző, de ez az Art Of Ego-n teljesedett ki. Sok a zenéjükben a törés, ritmusváltás, a gyorsabb részeket lassú/akusztikus betétekkel oldják fel. Néha furcsa effekt, vagy rockzenében nem szokványos hangszer színesíti a zenét. A Slogant nem lehet más együttesekhez hasonlítani, legfeljebb a Voivod-ot említhetjük, de őket is csak abból a szempontból, hogy ugyanúgy páratlanok!

A Near To The Horizonnal indul az album. Tök fogós "normális" középtempós riff nyit, persze amíg meg nem törik egy perc után, a következő váltást pedig egy lassú rész hozza, amiből kibontakozik a szóló. A Flowing Slowly is ártatlanul indul, majd megbolondítják kicsit. Ez abszolút jellemző a Slogan zenéjére. Tulajdonképpen sosem lehet tudni, mi következik. Összetettsége miatt talán több hallgatást igényel, viszont aztán tökéletesen összeáll és nem lehet megunni! Az éneket lehet furának mondani, talán a vagy bejön, vagy nem kategória. A Wallachy tesók a szövegeket is nagyon fontosnak tartották. Volt mondanivaló és nem is akármilyen. Néha már-már filozofáltak. Nem könnyű megfejteni és nem az angol nyelv miatt. Pozitív, építő jellegű, elgondolkodtató írásokkal látták el a dalokat.

"Kis piros csizmáinkban
Alacsony télapó szalutál
Megijedek és
Elgörbült szájjal
Aput kérdezem:
Szép még az igaz?"

Ilyen elvont sorok láttán talán nem is baj, hogy nem nyomták a magyart. Pedig ha jól tudom volt több számnak is magyar szövege, illetve először készült magyar szöveg, amit aztán angolul dolgoztak ki. Az On Obese Bodies egy kis nyugis bevezető után hihetetlen húzós riffre épül és ehhez az elején baromi abszurd ének párosul.

A Slogan fontos részét képezte a humor is, ezen az albumon a poént az Ollárié hozza. Kb. mintha egy részeg fesztiválozó társaság mulatna. Halandzsa megy, de a kettes magyar verzióból következtethetünk az őrült tartalomra... Ahogy megjegyzik, ez Horváth Endriske szerzeménye, aki a Wallachy fivérek mellett a harmadik alapító tagja a csapatnak. A poénok mellett a fifikás gitárjátékért is ő a felelős.

A nyolc perces címadó Art Of Ego az album egyik csúcspontja, tömény progresszivitás. Úgy lüktet végig, hogy egy másodperc unalmas rész nincs benne. A bevezetője pedig olyan földöntúli hangon szól, ami gitárt ritkán hagy el. Ebbe a számban csempésznek egy kis magyar szöveget is, ahogy azt a Trottel is gyakran vegyítette. A hangsúly a számokon volt, azokból akarták kihozni a maximumot, egységes albumról nem igazán lehet beszélni, de itt pont ez az izgalmas. A Flotation is folytatja az előző szám vonalát de mintha direkt pakoltak volna bele egy kis Nirvanát is (?) A Smells Like Teen Spiritet játszották is koncerten, de előfordult Seasons In The Abyss és Acélszív, Got The Time stb. is. A poénos számok mellett ezekkel is próbálták oldani a hangulatot koncerten a tömény saját számok között. Instrumentális szerzemények is születtek. A Desert Rain egy kis nyugis átvezető, míg a The Sun tartalmaz elszállós és zaklatottabb részeket is.

Fantasztikus, rettentő izgalmas anyagot hoztak össze, ami nem csak a magyar palettán állja meg a helyét. Ezután kiadták a töménytelen hülyeséget tartalmazó Special vászontekercseknek... kazettát és a Voluntary Swoon albumot, ami talán még jobb lett az elődjénél! Majd feloszlottak. 1997-ben még újra felvettek egy albumnyi számot, amin pár szerzemény az Art Of Ego-ról is helyet kapott. 2009 körül visszatért a csapat pár koncertre, az utolsót (a mai napig) 2010. március 12-én adták. A folytatás nagyon hiányzik!

("Új" rajongóként biztosan nem én vagyok a megfelelő személy az Art Of Ego felelevenítésére, de úgy gondoltam erről és egyáltalán a Sloganről hallatni kell.)

ShowNoMarcy / ConcertPhotos 2012 

Slogan - Art Of Ego MC (szerzői kiadás 1992)

Wallachy Attila - dob
Wallachy László - ének
Horváth Endriske - gitár, vokál
Juhász Rob - gitár, vokál
Márkus Messer Attila - basszusgitár

Sun Side:
1. Near To The Horizon
2. Flowing Slowly
3. On Obese Bodies
4. Ollárié
5. Desert Rain

Moon Side:
6. Art Of Ego
7. Flotation
8. The Sun

A bejegyzés trackback címe:

https://ellensuly.blog.hu/api/trackback/id/tr506856107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pingwin · http://pingwin.blog.hu 2015.01.10. 06:09:30

nah igen nálam az énekhang a gynege pont

magyar thrash metal, undertaking