Minőségi Rock

Ellensúly Rockmagazin

Slogan Van

A banda 2008-as visszatérése utáni első interjú

2014. október 31. - Harman

Az 1980-as évek végén alakult budapesti Slogan együttes egyike volt a legfontosabb magyar rock-zenekaroknak a ’90-es évek első felében. Előremutató kísérletező progresszív metal zenét játszottak gondolatébresztő szövegekkel. Saját klubot üzemeltettek Sunclub néven, melyben a komoly dalok mellett stílusparódiákkal, feldolgozásokkal, filmvetítésekkel és beszélgetésekkel is kedveskedtek a látogatóknak. Valamint a Sunclub-ban felléphetett a kortárs zene színe-java: The Bedlam-től a Barbed Wire-ig, a Leukémiától a Tankcsapdáig. Sajnos 1997-ben a „Nincs” című búcsúalbummal elköszöntek a közönségtől.

lacika2008.jpg

Nemrég szárnyra kapott a hír, hogy a srácok újra zenélnek. Jozé kérdéseire Juhász Rob és Horváth Endriske gitárosok, valamint Valachi Attila dobos és Valachi László énekes válaszoltak.

Jozé: - Örömmel hallottam a hírt, hogy a legendás Slogan együttes újra próbál. Honnét jött az elhatározás?  

Endriske: - Jajaja jött. Mindig is volt… Az idők kezdete óta.

Laci: - 12 év szünet után egy kis energiát összegyűjtve elhatároztuk, hogy újra borsót fogunk hányni a falakra. Csak, mert túl sok az időnk és Endre épített egy megfelelő próbahelyet. 

Jozé: - Úgy tűnik hasonlóan gondolkodtok, mint a kortársak. Hiszen a komplex hardcore-ban utazó Leukémia 2005-ös „Reunion Show”-ja és turnéja után előkerült az ex-Barbed Wire Kovács Gergő az Envoy zenekarral. Majd Cicó és Fodi a Nomad együttessel. Sőt azt rebesgetik, hogy lesz újra The Bedlam is. Eljött az idő?  

Endriske: - Jó így egybelátni ezt a sok feltámadást, kell segíteni egymást, hogy erősödjön, duzzadjon ez a folyamat. Te is ezt teszed ugye bár ezzel a kérdezgetősdivel… És, hogy eljött az idő vagy sem, ki a szart érdekel?

Laci: - Az idő szerintem mindig itt van. Mivel nem halt meg egyikünk sem, nem is utáljuk egymást, ráadásul mindannyiunknál megszületett már a következő generáció, és a rockzene még létezik, önmagunk szórakoztatására heti néhány órát feldobunk.

Atti: - Nekem nagyon sokat változott az emocionális hozzáállásom a „zenéléshez” tekintettel elsősorban az egyéb prioritásokra. Az idő most sincs jobban itt mint máskor, a saját lehetőségeink engednek meg egy kicsit többet, mint amikor a falnak támasztottuk a lantot. Személy szerint az elhízás ellen is harcolok a dobolással.

slogan_band.jpg

 Jozé: - Kikből áll most a zenekar?  

Laci: - Rob, Endre, Atti és Laci, mi régi tagok. És bevettünk egy ifjú titánt is, aki még nem kényelmesedett el. Ő Kőrösi Gyuri, basszeros. 

Jozé: - Milyen a hangulat a próbákon?  

Laci: - Egyelőre jó, sokat röhögünk azon, hogy nem tudjuk eljátszani azt, amit 15 éve még el tudtunk.

Endriske: - Állandó botrány, verekedés, anyázás. Néha sörözés. Akkkóóó egy kicsit nyugodtabb. 

laci1992.jpg

Jozé: - A Slogan a kezdeti időktől fogva elég komplex, agyas zenét játszott. Sok időbe tart felidézni a régi dalokat?  

Laci: - Felidézni nem sok idő, de megtanulni újra igen. De lehet, hogy nem is hangszerekkel, hanem dúdolva fogjuk nyomni a dalokat. 

Jozé: - Tavaly szerepeltetek két dallal egy, - a leukémiásokat segítő - jótékonysági válogatásalbumon. Mit szóltatok a felkéréshez?    

Laci: - Nem tudjuk lemérni, hogy érnek-e egyáltalán még valamit a dalaink, szövegeink. Állítólag sok emberben kellemes emlékeket hagytunk. De a jelen semmiképpen nem rólunk és a hasonló hozzáállásról szól. Segíteni, pedig jó. Mindig, mindenhol. 

attila1989.jpg

Jozé: - Egy új lemezről is csiripelnek a verebek, ráadásul csak friss dalokkal. Igaz a hír? 

Laci: - Mi is szeretnénk tudni, még egy új ötletünk sincs.

Endriske: - Na akkor itt jegyezném meg, hogy persze. Deeee… azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy jó részt magór nyelven remekelünk, és ez mindenki számára – még nekünk is - érdekesség, így nyilván rögzítésre kerülnek a régi számok is. Az új dolgokon, pedig a megmaradt agysejtek már dolgoznak. Egyelőre csak koncepció témák vannak. Inkább a lagzi zene felé hajaz.

Rob: - Szeretnénk a máig összegyűlt tapasztalatainkat beletenni egy új anyagba, de csak olyan zenével állnánk ki, ami a mai, sokkal kritikusabb zenei elvárásaink szerint is működik. Így még az is megeshet, hogy nem fogunk kiállni a közönség elé, mert nem sikerült olyan muzsikát szereznünk, amit elég jónak tartunk ehhez…

Atti: - Nagyon nagy különbség van a 15 éve működött, és a mai zenekart alkotó emberek motivációja között. A régi munkastílussal sikerült „jó” dolgokat csinálni, manapság erre csak töredék időnk adatik, kiderül hogy így működik-e az alkotó közösség. 

slogan_forgotten_tour.jpg

Jozé: - Milyen zenére számíthat a közönség? Annak idején az Art Of Ego volt a közönség kedvence. Úgy vélem a Voluntary Swoon inkább megosztotta a rajongókat.  

Laci: - Ez így van rendjén. Ahol 2 ember van ott már nincs egyetértés, de szeretet még lehet.

Endriske: - Na hát akkor ez most nem lehet probléma, mert mint az imént említettem, a lagzi felé mozdulunk.

Rob: - Még pontosan mi sem tudjuk, hogy milyen muzsika lesz, de nagy élvezettel játsszuk a régi dalainkat a próbákon… Ebből nagyon remélem, hogy beindítja az alkotói folyamatokat… 

Jozé: - Annak fényében is érdekes a kérdés, hogy sokan talán félnek attól, hogy Rob játszott a populáris zenét játszó „Kowalsky és a Vega” zenekarban és emiatt talán egy könnyed, slágeres Slogan térhet vissza. Érezhető lesz Vegás íz az új Slogan dalokban? 

Endriske: - Na a többiek válaszolnak, addig én kimegyek pisilni.

Laci: - Nem, Rob nem vett részt a slágergyártásban, hanem Jávorszky Béca dalait megpróbálták egybegyúrni közösen, hozzárakott ezt-azt. Na de ha slágert lesz kedvünk írni, akkor abban semmilyen régi emlék vagy elvárás nem fog megakadályozni. Meg persze úgysem mi döntünk arról, hogy miből lesz populáris dal, hanem a közönség meg a nagyhatalmú zenei szerkesztők.

Atti: - Szándékaim szerint mindenképpen lesznek könnyed, „Vegás” számok is, mert nekem kifejezetten tetszett a Vega, addig amíg Rob is közreműködött náluk.

Rob: - A Slogan muzsikája azért teljesen eltérő minden más zenekarétól, mert a dalok teljes zenei szabadságban íródtak, és fognak íródni a jövőben is. Ez azt jelenti, hogy a benne résztvevők mindannyian hatással vannak a dalok formájára, és semmilyen korlát - sem üzleti érdek, sem sikeréhség - nem befolyásolja a dalok formáját szerkezetét, csakis az, hogy nekünk mi tetszik. 

slogan_art_of_ego.jpg

Jozé: - Endriske egy darabig a szintén unikum Trottelben folytatta pályafutását, aztán kilépett és eltűnt a nagyközönség szeme elől. Mi történt vele? Zenélt azóta valahol?  

Laci: - Ő mindig zenél, leginkább saját önkifejezésének csatornázására. Igazi zenebohóc. Most Szendehelyen lakik és él, nála próbálkozunk összedobni, amink még zeneileg megmaradt. Egzisztenciálisan ő is összeszedte magát és családját, például, hogy legyenek hangszerei.

Egy külső hang: - Akkor is éppen csak kilépett pisilni, azóta se látták… 

Jozé: - Milyen szövegvilágra számíthatunk? Az első 3 anyag gondolatébresztő világára vagy inkább az utána következő buddhista hatásokra? Például a „A hetedik határon”?  

Laci: - A hetedik határon saját Ars Poeticámnak tekinthető. Nem hiszem, hogy Buddhista hatásnak lenne tulajdonítható, inkább egyfajta bizakodó jövőhitvallás. A szövegvilágról még nincs infóm, mert néhány sort ugyan már leírtam de az még nagyon kevés.

Atti: - Nem tudom sikerül-e majd fogalmaznom megfelelő színvonalon. Amit manapság kommunikálni szándékoznék egy kicsit bonyolultabb, mint eddig, lehet hogy már én sem értem … J.

Endriske: - Az „a” meg a „b” betű helyett sok lesz benne az „o” meg a „p”… Ja meg aaaaa „f” az is igen. "B" válasz: olyan, hogy sokat fog benne fújni a szél, tudod  amolyan zivataros….. 

Jozé: - Valachi Laci kapcsolatban áll még A Tan Kapujával?  

Endriske: - Én azt nem tudom, mert ott mostanában nem láttam, de a Kikerics u. 17 szám alatti kapualjban, már többször is az elmúlt fél évben.

Laci: - A Tan Kapujával csak szellemi kapcsolatban állok. Szintetizáló, vallásos meggyőződéseken túlmutató szövegeket írtunk mindig. Tao, szufi, Eckhart mester, Buddha, ugyanannak a Legbelső Lényegnek a manifesztálói, remélem mi is. 

Jozé: - Az előbb említett dalban anno Szaszáék vokáloztak. Lesznek vendégek az új albumon?  

Rob: - Előre nem látható hogy mi alakul majd de szerintem könnyen előfordulhat, hogy barátaink is szerepelnek…

Laci: - Ők biztosan nem, de lehet, hogy mások igen. 

slogan_special.jpg

Jozé: - Esetleg Pál „Cika” Attila is előkerül pár dal elejéig? 

Laci: - Nem, valószínűleg nem. A Szén nevű zenekarával Ő is letette az asztalra, amit gondol és érez a világról. Tanulságos.

Rob: - Cika a Slogan egyik meghatározó személyisége volt amig a zenekarban játszott, mivel jó a kapcsolatunk vele s a Szén mindannyiunk kedvence volt ezért ez is előfordulhat. 

Jozé: - Tervez az együttes a közeljövőben koncerteket?  

Laci: - Igen, 2-3 koncert biztosan lesz már talán 2008-ban.

Endriske: - Ááááá nem, mi csak TV-ben és rádióban szerepelünk, illetve vállalunk fellépéseket… Na jó egy-két nagyobb lagzi… Talán… 

Jozé: - Lesznek megint stílusparódiák és feldolgozások?  

Laci: - Még nem tudom.

Endriske: - Hát mind az volt. 

Jozé: - Anno, 1997-ben már volt egy Slogan összeállás... Készült is egy újra album „Nincs” címmel. Majd ezt követte egy lemezbemutató koncert. Milyen volt az album és a koncert fogadtatása? Akkor miért nem lett a történetnek folytatása?   

Laci: - Nem újra összeállás volt az 1996-ban, hanem a történet méltóságteljes és szép lezárása. ’97-ben kijött a Nincs, pont azért, mert a Slogan-t tovább nem vittük akkor. A koncert jó volt és élvezetes, de az élet ennél többre akkor nem adott lehetőséget. Elfogyott az erőnk, pénzünk. A semmiből művészkedni még lehetne, de előadni és eljátszani megfelelő színvonalon már nem. 

Jozé: - Amikor 1995-ben a zenekar letette a lantot, elég sötét idők jártak az igényes élőzenére, főleg a progresszív műfajokra. Mi a garancia arra, hogy 2008-ban másképp lesznek a dolgok?  

Laci: - Nem a piacnak zenélünk és zenéltünk akkor sem. Nem gondoljuk azt, hogy bárki tudná finanszírozni a költségeinket a zenével kapcsolatban, viszont megtehetjük ma azt, hogy saját zsebből a magunk és néhány vájt fülű szórakoztatására zenélgetünk, ennyi és nem több.

Atti: - A nagy hanglemezkiadók visszaesése, egyben az internet felé mutató tendenciák erősödése abszolút kedvez az underground életszemlélet zenei formákban való terjesztésének. Internetes közösségek alakulnak különböző szubkultúrák eredményeként, ami az egyik legpozitívabb folyamat, amit ebből szempontból el lehet képzelni.

Endriske: - Na azt mostanában úgy kell csinálni, hogy írunk egy garanciaszerződést,  jótállást a magunk számára, és ha nem működünk jól, akkor szépen kicseréljük a hibás részeket. Amennyiben javíthatatlanokká vállunk, akkor pedig leadjuk magunkat a szelektív hulladék gyűjtőbe, hogy ne szennyezzük tovább ilyen olyan hűűűlyeséggel ezt a kis törékeny és érzékeny világot. Volt-nincs! 

sunclub_1992.jpg

Jozé: - Van-e értelme foglalkozni a körülményekkel? Gondolok itt a tömegmédiára, a slágercéhekre, a koncertszervező véd- és dacszövetségekre, a politikai közhangulatra. Vagy inkább alternatív utakat keres a zenekar, és az aktuális underground világában próbálja elérni az ilyesmire fogékony közönséget?  

Endriske: - Van értelme foglalkozni, de minek!!! De lehet, hogy inkább kimegyek… Most meg rám jött a szarás…

Rob: - A zenélés számunkra szórakozás, örömforrás, a körülményeinket magunk hozzuk létre, de annyira nem illeszkedünk semmilyen trendbe, hogy nincs más út számunkra, mint a saját egyedi utunk bejárása függetlenül a média, és a lemezkiadás helyzetétől. Mivel a motivációnk teljesen különbözik a média-lemezipar motivációjától, ezért nem is keressük ezekkel a kapcsolatot.

Laci: - A körülmények nem számítanak, egyébként nem is olyan rosszak. A siker nem számít.  Aki tudja, majd meghallgatja a dalokat és épül belőle mindannyiunk egészségére. 

Jozé: - Az inaktív években volt kapcsolatotok a közönséggel? Én úgy tudom a törzsgárda nem felejtett el titeket.  

Rob: - Meglepő hogy sok helyen az országban megszólítottak a Slogan-nel kapcsolatban zenehallgató emberek, akik szerették és sokra tartották a zenekart.

Laci: - Néhanapján megszólítottak az utcán, itt-ott. Tevékeny kapcsolatunk nem volt. 

Jozé: - Mit vártok, hogyan fogja fogadni a Slogan zenéjét az előzményeket nem ismerő fiatalság? 

Laci: - Fogalmam sincs. Van olyan, hogy „mai fiatalság”? Nem ismernek, ez tény, de nem várunk semmit, senkitől, legalábbis Én nem.

Rob: - Én azt várom magunktól, hogy képesek legyünk úgy megcsinálni a Slogant ahogy most elképzeljük. Ha ez sikerül, biztos vagyok benne, hogy sokan meg fognak lepődni…

Endriske: - Imádni fogja. Te, mi úgy beöltözünk nekik… Húúúúúúúúú ! 

Jozé: - Lesz újra Sunclub?  

Endriske: - Most épül. Ez most egy nagyobb beruházás lesz.

Laci: - Valószínűleg nem lesz. 

sunclub_1994.jpg

Jozé: - Évek óta azt olvasni a slogan.hu weboldalon, hogy „coming soon”. Mikor?  

Laci: - Hamarosan. Az idő nem létezik.

Endiske: - Mi?? Milyen kamion???? Kivel???

Rob: - Dolgozunk azon, hogy végre legyen egy saját weboldalunk. Nemsoká… Tényleg.

slogan_dob.jpg

Jozé / Epresso 2008

A bejegyzés trackback címe:

https://ellensuly.blog.hu/api/trackback/id/tr366851307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.